„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége” – Erdély fővárosában jártunk
Az Erdélyt megcélzó turizmus egyik fő célpontja az országrész legnagyobb városa, a komoly történelmi súllyal rendelkező Kolozsvár, mely a csíksomlyói pünkösdi búcsú időszakában az átutazó magyar zarándokok egyik kedvelt megállóhelye.
A mára hatalmasra duzzasztott metropolisz közel 50000 magyar lakosa és oktatási központjai lévén komoly magyar diákélettel rendelkezik, így az utcákon könnyen találkozhatunk magyar szóval.

A Fő tér Kolozsváron, Fotó: Mayer Jácint
Kolozsvár és környéke sok mindent kínál a turistáknak. Rögtön a főtéren található a Szent Mihály katolikus templom, ami egy kiemelkedő gótikus épület és egyben Erdély egyik legközismertebb kultikus helye. A templom mellett áll Mátyás király lovasszobra, amit Fadrusz János szobrászművész készített, és melynek bemutatása a párizsi világkiállításon történt 1900-ban. A háromszög alakú szoborcsoport abban a pillanatban ábrázolja Mátyást, amikor a király egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. A diadalt az uralkodó büszke tartása és nézése, a keresztbe tett kard, valamint az oldalt álló hadvezérek győzelmi kiáltása hangsúlyozza.

Kolozsmonostor, Fotó: Mayer Jácint
A város leghíresebb templomai között szükséges megemlíteni még a reformátusok Farkas utcai büszkeségét, a város szélén található erődített Kolozsmonostort, valamint Erdély első barokk templomát, a piaristákét.
A város a 11. században jött létre, de azelőtt is folyamatosan lakott volt. Első írásos említése Castrum Clus formában ismert, majd kicsit később, 1257-ben megjelenik a ma is használt Kulusuar névalak is. A szabad királyi város rangra emelkedéssel, Luxemburgi Zsigmond 1405. július 2-án kibocsátott oklevelével Kolozsvár engedélyt kapott, hogy a várost bástyákkal megerősített védőfalakkal vegyék körül, melynek maradványai ma is láthatók. A tornyokat és bástyákat az egyes céhek védték, és a karbantartásról is ők gondoskodtak.

A Szabók bástyája, Fotó: Mayer Jácint
A Kolozsvár felett uralkodó Fellegvár gyönyörű kilátást biztosít a városra. Eredetileg a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erődöt nevezték így, de ma már a magaslatot is így hívják. Az erőd 5 oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett. A csillag alakú erődítményből ma a két kapu, megújult épületek és a sáncok várják az idelátogatót.

Mátyás király szülőháza, Fotó: Mayer Jácint
Kolozsvárnak Mátyás királyt leszámítva számos híres szülöttje van. Innen származik Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc az unitárius egyház megalapítója, Bolyai János a híres matematikus, a nemeuklideszi geometria megalapítója, Reményik Sándor költő, vagy Szabó Dezső író, aki az Életeim című önéletrajzi művében részletesen lerajzolta a még magyar Kolozsvár mindennapjait.

Részlet a kolozsvári városfalból, Fotó: Mayer Jácint
Az 1585. évi nagy pestisjárvány idején Kolozsvár elhunyt lakóit már nem tudták a város falain belül eltemetni, ekkor nyitották meg a Tordai-kapu közelében a híres házsongárdi temetőt, ami talán nemcsak Erdélynek, hanem Európának is legrégebbi, ma is működő sírkertjét. Neve fogalom nemcsak Kolozsváron, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Egy város, egy országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre, Erdély kiemelkedő személyiségeinek panteonja.

A református templom, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniBemutatjuk Erdély egyik leghíresebb kulturális örökségét, az erődtemplomokat
A trianoni békeszerződés értelmében Kolozsvárt a többi erdélyi területtel a fiatal Romániához csatolták, de 4 évig az 1940-es években ismét magyar fennhatóság alá tartozott. 1944. október 10-én látott utoljára magyar katonát Mátyás király a kolozsvári főtéren. Ma Románia második legnagyobb városa.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt